|
Az őrmester kiküldi a cigány újoncot az épületből, hogy nézze meg, megjött-e a tábornok. A cigány kimegy, visszajön és jelenti, hogy senkit sem látott. Kis idő múlva újra kiküldi az őrmester, hogy nézze meg, megérkezett-e már a tábornok. A cigány kimegy, lát egy embert közeledni:
- Hé, haver! Nem te vagy a tábornok?
- De, én - feleli az döbbenten.
- Hát, pajtás, nem szeretnék a bőrödben lenni! Az őrmester úr már kétszer is keresett.
- Gratulálok, százados úr! - mondja az orvos.
- Mihez?
- Kitűnő állapotban van a szíve!
- Ugye?!
- Látszik, hogy ritkán használja!
|
Az újonc először megy haza szabadságra. Az anyja észreveszi, hogy nagyon szótlan. Elkezdi faggatni:
- Adnak eleget enni?
- Nekem elég.
- Jól bánnak veled?
- Eléggé.
- Nem szoktak szidni?
- Engem nem, csak édesanyámat.
Az újonc vizsgázik:
- Mit csinál akkor, ha atomvillanást lát?
- Jelentem, lekapom a sisakom!
- Hát azt meg miért teszi, ököragyú?
- Hogy ne folyjon a nyakamba!
|
Egy Cipruson szolgáló katona egy nap levelet kap a barátnőjétől, amiben ez áll:
- Kedves Pisti! A mi kapcsolatunk nem folytatódhat tovább. A távolság, ami elválaszt minket, nagyon nagy. Biztosíthatlak, amióta elmentél, már kétszer csaltalak meg. Légyszíves, küldd vissza nekem a fotót, amit korábban küldtem.
A katona kiakad, megkéri a társait, hogy ajándékozzanak neki egy fotót a barátnőjükről, a feleségükről, a nővérükről, az unokahugukról. 57 fotót gyűjt össze. Beleteszi mindet egy levélbe, együtt Marinak a fotójával, és ezt írja hozzá:
- Kedves Mari! Ne haragudj, de nem sikerül emlékeznem, hogy ki is vagy te! Légyszíves, vedd ki a tiédet, és a többit küldd vissza!
|
Egy katonai teherautó elakad a sárban. Egy perccel rá megjelenik egy tiszti Jeep négy tiszttel. A tisztek kitolják a teherautót a sárból, majd az egyik megkérdezi a sofőrt:
- Mit szállít maga?
- Ezredes úrnak jelentem, harminchat újoncot.
|
A második világháborúban bevetésre indul egy bombázó. A pilóta indulás előtt előhúz egy 38-as pisztolyt és odaszól a navigátornak:
- Tudod ez mire való?
- Nem, mire? - kérdi a navigátor.
- Azoknak a navigátoroknak tartogatom, akik miatt eltévedünk!
Erre a másik előhúz egy 45-öst.
- Az meg mire való? - kérdi a pilóta.
- Hogy őszinte legyek, én előbb fogom tudni, ha esetleg eltévednénk...
|
Egy katona késve ér vissza az eltávozásról. Mikor az őrmester kérdőre vonja, a katona magyarázkodni próbál.
- Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, béreltem egy kocsit, és azzal indultam el, de lerobbant, akkor láttam egy tanyát, vettem egy lovat és azzal jöttem tovább, de a ló megdöglött és az utolsó tíz kilométert gyalog kellett megtennem.
Az őrmester szkeptikus, de elfogadja a magyarázatot. Következő héten egy másik katona késik el.
- Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, béreltem egy kocsit, és azzal indultam el, de lerobbant, akkor láttam egy tanyát, vettem egy lovat és azzal jöttem tovább, de a ló megdöglött és az utolsó tíz kilométert gyalog kellett megtennem.
Az őrmester ennek is elnézi. Következő alkalommal tíz másik katona jön ugyanezzel a magyarázattal. Az őrmesternek nem tetszik a dolog, de az első katona magyarázatát elfogadta, ezért ezekét is el kellett.
Következő héten ismét elkésik egy katona, és ő is magyarázkodni kezd.
- Sajnálom, uram, de lekéstem a buszt, akkor béreltem egy kocsit...
- Tudom, ne is folytassa - legyint az őrmester -, lerobbant a kocsi.
- Nem robbant le, uram, csak kerülgetnem kellett a sok döglött lovat az úton...
|
Első nap a hadseregben, az újoncok sorakoznak az altiszt előtt.
- Mindenki a szakmája szerint kapja a feladatokat. - mondja az őrmester - Lépjen előre, mi a foglalkozása?!
- Csellós vagyok.
- Akkor maga fát fog fűrészelni!
|
Az őrmester a tükör előtt áll és fésülködik.
- A francba, újabban hullik a hajam.
Mire a baka:
- Nincs ebben semmi csodálkoznivaló, tavasszal minden állat vedlik.
|
A férfi jelentkezik a hadseregbe. Beosztják az ejtőernyősökhöz. Az első próbaugrás után azt mondja:
- Írják be, hogy kétszer ugrottam!
- Hogyhogy kétszer?
- Először és utoljára!
Dísszemle, az újoncok az eskütételhez készülődnek. Az egyik újonc hirtelen elkezd integetni. Az őrmester odasúgja neki:
- Kopasz! Meg ne lássam még egyszer!
Kis idő múlva az újonc megint integetni kezd. Az őrmester majdnem szétrobban a dühtől. Amikor vége a szemlének, egyből rátámad az újoncra:
- Katona! Szóltam, hogy ne integessen! Maga egyáltalán nem fél tőlem?!
- De igen, őrmester úr, de Ön nem ismeri az anyámat!
|
Sorozáson:
- Olvassa el a falon a táblát!
- De hát nem is látom a táblát.
- Igen, mert nincs is. Alkalmas!
|
A második világháborúban a szövetséges csapatok éppen kitörni készülnek a lövészárkukból. A parancsnok lelkesítő szózatot intéz hozzájuk:
- Katonák! Hamarosan támadást intézünk a nácik ellen! Gondoljanak arra, hogy ott kint az ellenségeik vannak. Azok, akik minden nyomorúságuk okozói! Azok, akik az elpusztításukra törekednek, akik meg akarják gyilkolni Önöket minden áldott nap!
Az egyik katona közbeszól:
- Úristen! Csak nem azt mondja, hogy a szakácsunk a németeknek dolgozik?
A százados hivatja az őrmestert:
- Őrmester! Maga most kimegy az erdőbe és vág egy akkora tuskót, mint...mint...mint én!!!
Egy óra múlva jön vissza az őrmester:
- Jelentem, akkorát nem találtam!
|
2. világháborúban a németek üldözik a partizánokat. Kiérnek egy tisztásra. A legokosabb partizán azt mondja:
- Ott egy kút, másszunk le!
Így is tesznek. Oda érnek a németek a kúthoz. Azt mondja az egyik német:
- Lehet hogy bementek az erdőbe.
Jön vissza a visszhang a kútból:
- Lehet hogy bementek az erdőbe.
- De az is lehet, hogy lementek a kútba.
Jön a visszhang:
- Lehet, hogy lementek a kútba.
- Dobjunk egy gránátot a kútba.
Jön a visszhang a kútból:
- ...lehet hogy bementek az erdőbe.
Részletek egy szovjet partizán naplójából:
1. nap: Délig tartó kemény harcok után sikerült elfoglalnunk a kiserdőt a fasisztáktól.
2.nap: A fasiszták egész napos ádáz harc után visszafoglalták a kiserdőt.
3.nap: Erőnket nem kímélve ma kivertük a betolakodó fasisztákat, újra miénk a kiserdő!
4.nap: A gaz fasiszták kegyetlen harcokban visszafoglalták a kiserdő elét.
5. nap: Ma kijött a csősz, és mindenkit elzavart a picsába!
|
Az amerikaiak a hidegháború idején kitalálják, hogy kémet küldenek egy orosz katonai bázisra. Kiképzik a manust rendesen, mert tudják, hogy a szibériai katonák kemény fickók és csak így épülhet be közéjük. A csávót beöltöztetik orosz katonának és kidobják egy repcsiből a bázis közelében. Emberünk lehull, eldugja az ejtőernyőt és elindul megkeresni a bázist. Megy az erdőben és egy fa mögül egy öreg nénit lát előbukkani, aki rőzsét cipel. Odamegy hozzá és megkérdi tőle - persze oroszul -, hogy merre találja a támaszpontot.
- Nem mondom el - tiltakozik a nénike.
- De nénike, nem hiszi el, hogy orosz katona vagyok?
- Nem! Bizonyítsa be! Ússza át ezt a folyót tízszer oda-vissza víz alatt!
Hősünk ruhástól beveti magát a vízbe, leússza a kért távot, majd kiugrik a partra, mintha mi se történt volna!
- Nos, hisz már nekem? Fontos lenne minnél hamarabb odajutnom!
- Háát... Nem teljesen! Menjen be abba a barlangba!
Fickó beront a barlangba és kisvártatva mindkét kezében egy-egy jól megtermett jegesmackóval jön elő.
- Remélem hisz már nekem! Higgye el, orosz katona vagyok!
- Neeem... még mindig nem hiszem el! Tudja mit, ássa be magát a hóba két napra!
Na, ember beásódik a hóba, aztán két nap múlva visszatántorog a néne és kikotorja a hóból. Csávó állja a sarat, elégedett óvódásra emlékeztető mosollyal arcán kérdi az anyókát:
- Hisz már nekem?
- Hát tudja, hinnék én magának fiam, de nálunk a katonák nem ilyen feketék
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
